Kurcsis
  • upload/2010826121249008.jpg
  • upload/2010826121255102.jpg
  • upload/201082613135DSC_0047.jpg
  • upload/201082613142DSC_0042.jpg
  • upload/201082613148DSC_0051.jpg
  • upload/201082613314DSC_0065.jpg
  • upload/201082613325DSC_0066.jpg
LiliArnics

Gülch Csaba megnyitója


2002.05.08.
Városi Művészeti Múzeum


Kányádi Sándor:Jövendőmondás
A.E. lapjaiból

volt ámítások után új
s legújabb ámítások
szemeket próbáló ködén
átlátni nincs ma látnok

nincs az az elektronikus
csoda nincs az az isten
aki e nyálkás undorok-
undorán átsegítsen

csak kussolás csak senyvedés
a bátrak belehalnak
újabb ámítók jönnek és
nem lesznek forradalmak

Kolozsvár, 2000. január 13.




Él egy ember közöttünk, aki nem ámít senkit, nem ámít semmivel. Nem akar átlátni a próbáló ködön, nem kussol, nem senyved,hanem rögzíti a világot. Él egy ember közöttünk, aki bátor, mégsem hal bele( hála Isten), aki nem változik, mégis mindig új, aki nem csinál forradalmat, mégis folyton előre lép,aki keveset alszik, mégis örökké álmokat épít, magának és nekünk. Él egy ember köztünk, aki mámoros bohém, és őszinte tiszta gyermek, akinek szemében szelíd hűség fészkel, akinek párja egy édes angyal, és szüntelen teremtő reménybe csomagolják lányuknak a reggelt. Az ő szárnyukon nem fog a dér, mindig repülnek:együtt és boldogan.

Él egy ember köztünk, aki mindent próbált már : szerelmet, életet, mámort és ipart. Utazott közel, utazott messze, megsimogatta az óceánt, s büszke magyarul köszönt az Újvilágnak. Él egy ember köztünk, aki egy szál tarisznyával végigkóborolta a labirintust. Ment-ment, míg a közepéig nem ért, ott leült, majd minden árnyékot eltaszított magától. Számba vette az üres tékozló éveket, aztán - ő mondja - 40 évesen hazaérkezett. Haza önmagába,mégpedig az Élet házának kapuján.

" Az élet házának két ajtaja van: bejárat és kijárat. De az is lehet, hogy egy ajtó nyílik mindkét irányba"- vélekedik kőszobrász filozófiájában angyalarcú párizsi barátom, Pierre Székely. Időtlen közös utazásunkon pihenjünk meg egy kicsit, szemlélődjünk ebben a különös házban, meditáljunk a Kurcsis László műveiből épített "tükörszoba" falai között.

A művész elfelejti , és a "tükre" közt szemlélődőkkel is feledteti az időt. Sajátos mitológiája ezer gyökérből táplálkozik: távoli - azték, maja - arcok csendje ölelkezik mediterrán - görög,római - oszlopok bölcs méltóságával. Harcosok állnak furcsa vigyázzban, miközben egy láthatatlan angyal suhan át a nap és a hold között. Az ősi tantra szimbólumok ligetét pedig a Notre Damesról földre szállt groteszk szörnyek testvérkéi őrzik. Mosolyok,maszkok, emlékek. Torzók és töredékek. Szédítő örvény, itt-ott vérző rongyfigurák. Istenek, istennők és fejedelmek felhőserege menetel az ismeretlenből az ismeretlenbe, a pillanattól az örökkévalóság felé. "Egy a minden" - mondja a művész. És minden Egy - teszem hozzá én. Minden egy "gerinc" köré épül, minden egy akaratból teremtetett. Ahogy Kurcsis László művészi világa is. Olyan, akár az élet már megidézett háza, ahol a két irányba - a születés és a halál misztériuma felé - egy ajtó nyílik. A születés, a méhbölcső tenyérmelegébe, az új távlattal igyekvő lépcsőkön felfelé. A halállal kiváltott bűnbocsánat, a megváltás,a korpusz magasába. Olyan ez, akár a vérével megszentelt halotti lepel, amelyre abban a pillanatban "ráégett" az üzenet: érettünk.
" A halálos ágyadon csak akkor pihensz nyugodtan, ha mindennap,minden öntudatoddal, az igazságot szolgáltad. Néha nagyon egyszerű és kicsinyes az igazság. De te ne válogass. Ennyi az élet értéke" - mondja Márai. Ha Kurcsis Laci barátom eddigi életéből a már öntudattal vállalt mondjuk harmincöt-negyven esztendejére visszatekint tiszta a kép, és számára,számunkra, aki ismerjük őt:ennyi az élet értéke. Ennyi pihenő után indulhatunk tovább,de soha ne feledjük az általa megalkotott tükörszoba üzenetét, és olykor-olykor mi is bátran nézzünk szembe önmagunkkal.